Az igazság olykor fáj - lerombolja az ember illúzióit.

Gondolatok egy Panelből

Kamuhír #1 - A kemoterápia megöl, szedjél inkább C-vitamint

2017. március 03. - JKeating

Az első cikkem arról fog szólni, ami végett először felmerült bennem ennek a blognak a létrehozása.

 0012092_2.jpgAz emberek többsége, tapasztalataim szerint úgy gondolja, ami a világhálón megjelenhet, az csakis igaz lehet. Nem gondolkodnak el, hogy mi van akkor, ha azt hiszik, valami úgy van, ahogy leírják, de mégis óriási tévedésben vannak?  Olyan makacsul hisznek a kamuportálok által létrehozott információkban, hogy még csak fontolóra sem veszik az igazság kérdését.

Az interneten keresgélve, körülbelül tíz percembe került olyan 100%-os gyógymódot hirdető oldalt találnom, ami – ha rákos megbetegedésem lenne – biztosan a vesztemen okozná, megfelelő kezelés hiányában.

Íme, a lista:

  • C-vitamin
  • a böjt
  • a marihuána/ azaz a fű
  • a pozitív gondolatok ereje
  • a tengeri  uborka
  • kurkuma
  • fokhagyma
  • szódabikarbóna
  • perróleum

 

És ez a lista a teljes ajánlások listájának csak a 10%-a. A többi, mint például a paprika, paradicsom, a gyömbér és a méz már annyira banális, hogy bízom benne, egy átlagos képességű ember rájöhet arra, hogy ezek biztosan nem segítenek.

Nézzük csak meg pontosan mi is az a daganatos megbetegedés, egyszerűen, orvosi szakszavak nélkül, mert így talán a kedves olvasóm rájöhet, hogy az emberiségnek ezt a rémes kórságát a fenti módszerekkel kezelni egyenlő azzal, mintha valaki a pozitív eredmények kézhezvétele után leülne és csendben várná a halált.

 

Először röviden és szakszerűen, (utána leírom érthető módon is):

fertozo-rakbetegseg.jpgA rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat: az utóbbiak közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek - károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket -, egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain. Ezeket nevezzük malignus elváltozásoknak, szemben a jóindulatú, benignus tumorokkal, amely nem adnak áttéteket. További különbség, hogy a rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe - más szóval beszűrik a környező szöveteket -, míg a benignus tumorok nem, mert ezek általában kötőszövetes tokkal határoltak.

 

A daganatos betegségek alapvetően két csoportra oszthatóak:

 A környezeti és az örökletes, tisztán genetikai okból kialakuló ráktípusokra. Az első esetben alapvetően környezeti faktorok okozzák a rákhoz vezető mutációk felhalmozódását, az erre való hajlamot azonban a genetikai tényezők is növelhetik. A rákkialakulás oka a második esetben túlnyomórészt örökletes: ebben az esetben nem a környezeti, hanem az örökletes tényezők játszanak egyértelműen meghatározó szerepet a rák kialakulásában. A rosszindulatú daganatok nagyjából öt-tíz százaléka tartozik ebbe a csoportba.

Bár a daganatok kialakulása minden esetben az örökítőanyag meghibásodására vezethető vissza, érdemes tudni, hogy nem minden mutáció okoz daganatot. Kizárólag azok a mutációk veszélyesek ebből a szempontból, amelyek bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik. Ha ezekben a génekben alakul ki egy bizonyos számú mutáció - a rosszindulatú sejtviselkedés kialakulásához a ma elfogadott nézet szerint általában 5-6 egymást követő mutáció szükséges - akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be. Ilyenkor az úgynevezett sejtciklus, vagyis a sejtek osztódási folyamata hibásodik meg: felborul a sejtnövekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya, ami az érintett sejttípus rosszindulatú burjánzásához vezet.

 

Magyarul:

 

weboldal_kep.pngA szervezetünknek van egyfajta mechanizmusa, melyben a szervezet érzékeli, ha egy sejt hibásan működik – a sejt ebben az esetben elpusztítja önmagát.  A rák az, amikor a sejt nem pusztítja el magát, rájön ugyan, hogy hibás, de a megsemmisítés helyett szaporodni kezd.

Ilyenkor jön rá az ember, mennyire egy összehangolt rendszer vagyunk, akár egy számítógép – persze csak nagyon leegyszerűsítve.  Életünk során az összes sejtünk osztódik, és ez egy iszonyatos mennyiségű adatnak az újbóli-újbóli másolását jelenti. („Minden a másolat másolatának a másolata.”)

Ebbe a másolási folyamatba a számok törvénye alapján menthetetlenül belecsúszhatnak hibák.  A szervezetünknek egy nagyon komolyszintű belső ellenőrző és hibajavító rendszere van; ha észlelik ezeket a hibákat, megpróbálja kijavítani, ha nem jár sikerrel, lekapcsolja, elpusztítja a hiba forrását.

Ha ez nem történik meg, nem kapcsolja le azt a bizonyos sejtet, ami javíthatatlan, akkor ez a sejt nem fog eltűnni a szervezetből, és elkezd osztódni, immáron a hibával.  Így már nem egészséges, hanem beteg sejtek szaporodnak.

Most képzeljük az emberi testet egy számítógépként, amiben egy hibás fájl keletkezik. Ez a fájl egyre és csak egyre másolja magát, míg a rendszer szép lassan lelassul, majd végül teljesen leáll.

Segíthetsz rajta azzal, ha ráborítasz egy adag citromlevet vagy összemorzsolt C-vitamint? Vagy segíthet az, ha szép, pozitív gondolatokat olvasol fel neki? Nem. Ez nem így működik, ahogyan a testünkben sem.

Nem vagyok orvos, de tudom, hogy ahhoz hogy a hibát orvosoljuk, két dolgot tehetünk. Megsemmisítjük a hibást és az össze általa létrehozott fájlt.

 

A gyógyításról:

 

Sebészi kezelés:


A sebészi megoldás még ma is a legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott, és gyakran egyedül is gyógyuláshoz vezető módszer, számos rákféleség esetében. Ha a daganat még nem terjedt rá más szervekre és nem adott áttétet, és olyan szervben, testrészben foglal helyet, amely sebészi eltávolításra hozzáférhető, ma is a sebészi megoldás a gyógyulás legjobb esélyét ígérő és ezért a leggyakrabban alkalmazott kezelésmód. A daganatsebészet az utóbbi években a sebészet speciális szakágává vált, melynek hazánkban is kiváló művelői dolgoznak. A műtét során a sebész nem csak a látható rákos szövetet távolítja el, hanem azzal együtt a környező ép szövetben vezetett metszéssel bizonyos mennyiségű épnek tűnő szövetet is mindig eltávolít, mert tapasztalat szerint gyakran előfordul, hogy már ott is jelen vannak szabad szemmel még nem látható mennyiségben daganatsejtek, melyek később kiújulás  forrását képezhetnék. Nem ritkán már a műtét közben mikroszkóposan megvizsgálják a kimetszett szövetek szélét, s ha ott ráksejteket találnak, akkor a sebész kiterjeszti a műtétet.

 

Kemoterápia:

A kemoterápia lényege, hogy a beteget olyan gyógyszerekkel (sejtmérgekkel, citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a ráksejtek szaporodását gátolják és/vagy azokat megölik. E rákellenes szerek túlnyomó többségére a sűrűn, gyorsan szaporodó, burjánzó sejtek - mint a ráksejtek - különösen érzékenyek. A kemoterápiás kezelés káros mellékhatásainak alapját az képezi, hogy a kemoterápiás szerek hatása nem csak a rákos sejteket érinti.

E szerek hasonló, tehát a sejtosztódást gátló, sejtpusztító hatást fejtenek ki a szerveinket, szöveteinket felépítő sejtek közül mindazokra, amelyek a ráksejtekhez hasonlóan gyors tempóban szaporodnak.

 Ma már számos kemoterápiás szer van forgalomban. Sokszor jobb eredmény érhető el, ha a kezelés során több, különböző rákellenes szert együtt alkalmaznak. Ezt az eljárást kombinált kemoterápiás kezelésnek nevezik. Van, amikor egyedül a kemoterápiás kezeléssel gyógyulás érhető el, főként a vérképző szervek rosszindulatú daganatai, leukémiák, limfómák esetében. Gyakran viszont a sebészi és a sugárterápia eredményeinek javítása érdekében, annak kiegészítéseként kerül alkalmazásra. Ezt adjuváns kemoterápiás kezelésnek nevezik. Sokszor viszont már eleve szerényebb célok elérése érdekében alkalmaznak kemoterápiás kezelést, így a daganat növekedésének lassítása, a szervezetben való szétterjedésének megakadályozása, vagy a már szétszóródott daganatsejtek remélhető elpusztítása érdekében.

Olykor pedig a rák okozta tünetek, panaszok, fájdalom enyhítése érdekében kerül sor kemoterápiás kezelésre. Ez utóbbi formát palliatív kemoterápiás kezelésnek nevezik. A kemoterápiás gyógyszerek adagolása a szertől és a körülményektől függően többféle módon történhet: szájon át (pirula, kapszula vagy folyadék formájában), valamelyik nagyobb vénán keresztül (intravénásan), illetve a bőr alá vagy az izomzatba fecskendezve.

 

Sugárkezelés:

A sugárkezelés a rákterápiában sokféle módon felhasználható. Felhasználható a rák gyógyítására, annak sugárzás útján történő teljes elpusztítása révén. Máskor szerényebb céllal, csak arra alkalmazzák, hogy a daganatnövekedést kontroll alatt tartsák, és ezáltal meghosszabbítsák a beteg életét, vagy enyhítsék a fájdalmát. A sugárterápia - hasonlóan a sebészi terápiához - akkor alkalmazható legeredményesebben, ha a rákos daganat kiterjedése még csak a szervezet egyetlen helyére, körülírt területére korlátozódik. A sugárterápia napjainkban a daganatos betegek kezelésében a második leggyakrabban alkalmazott terápiás eljárás. Körülbelül a daganatos betegek fele részesül kezelése során valamikor besugárzásban. A sugárkezelés lényegét nagy energiájú ionizáló sugárzás gyógyító célú alkalmazása képezi. A sugárzás az örökítő anyag (DNS) károsítása révén gátolja a sejtosztódást. Ez a folyamat azonban nem szelektív, és mind az ép, mind a daganatos sejteken egyaránt érvényesül. Tekintettel azonban, hogy a daganatokban általában nagyobb az osztódásra készülő, vagy osztódásban lévő sejtek száma, a daganatoknak a normál szöveteknél rendszerint nagyobb a sugárérzékenységük.

 

Célzott daganatterápia

a-rakbetegseg-1.jpgAz utóbbi években rengeteg minden történt a célzott daganatellenes kezelések területén. Számos új gyógyszer került törzskönyvezésre, világszerte csaknem 400 gyógyszermolekulánál zajlanak jelenleg is a klinikai vizsgálatok, és hetente jelentik be a kutatók, hogy újabb, feltehetően gyógyszercélpontnak is alkalmas génváltozatokat találtak. A célzott kezelések a hagyományos kezelésekkel - kemoterápia, sugárkezelés, műtét - szemben egy meghatározott molekuláris célpontra irányulnak. Ez a célpont általában egy fehérje, amelyet egy olyan gén kódol, amely valamely mutáció miatt meghibásodott. A génről átíródó fehérje ezekben az esetekben - egy beragadt gázpedálhoz hasonlóan - a folyamatos növekedésre és osztódásra sarkalló jelet fog továbbítani a sejtmag felé. A célzott terápiák feladata, hogy a hibásan működő fehérje - vagy más, a daganatsejt jelátviteli láncolatában elhelyezkedő, szintén hibásan működő molekula - működését gátolja, leállítva ezzel a tumorsejt növekedésének és osztódásának folyamatát. Ez az újfajta megközelítés számos esetben már ma is komoly sikereket hozott a rákkezelésben.

 

 

Remélem, hasznos volt számodra a cikk!
Ha tetszett, oszd meg, vagy csatlakozz Facebook-oldalunkhoz, hogy minél több emberhez eljuthassanak ezek az információk, és ne kelljen hetente olyan hírrel szembesülnie az embereknek, hogy azért halt meg valaki, mert valakik abból csinálnak pénzt, hogy mások kétségbeesését kihasználva, kamuhírekkel és kamukúrákkal látják el beteget.

 

Hamarosan ismét jelentkezem.

 

 

(Csak a lehetséges támadások elkerülése érdekében: nem kapok pénzt ezért/ezekért az írásokért. Külön köszönettel tartozom a daganatok.hu oldalnak, és egy a rádióban hallott beszélgetés vendégének – a hasznos információkért.)  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://gondolatokegypanelbol.blog.hu/api/trackback/id/tr912309575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.